2016. március 10., csütörtök

A bennünk lévő formáló erő...



 A bennünk lévő formáló erő…

Ezen az oldalon sokszor találkozhatott a kedves Olvasó a formákkal kapcsolatos okfejtéseimmel.
Többször leírtam már, - és nem egyedüliként- azt a tényt, hogy az anyagi világunk a forma világa is egyben. Ez így közhelyes megállapítás lehetne, de én itt azt szeretem hangsúlyozni, hogy az anyag szigorú szabályszerűségek alapján, a formákon keresztül szerveződik.
Szigorú, szakrális geometriai szabályok strukturálják az anyagot azzá, ami.

Igaz ez a megállapítás az emberi szervezet felépítésére is.
Ami az emberen először feltűnik, az a sajátos térforma, ami megkülönböztet minket minden más létezőtől.
Ha a fantasztikum világába lépünk ki, a galaktikus térbe, ott is mindentől megkülönböztethető vélhetően a humanoid létforma.
Ez mindig valamilyen emberszerű dolgot feltételez.

Tudjuk már szinte mindannyian, hogy az ember testtömegének mintegy háromnegyede víz.

Szerves, élő víz!

Miért nem folyunk akkor szét?
Valami szervező erő azért szükséges, hogy mindig ebbe a felismerhető formába rendezzen minket, amikből vagyunk.
Tudjuk a biofizikusoktól, hogy a bennünket alkotó biológiai víz állomány egyfajta géles szerkezetű. Ettől azonban még mindig amorf jellegűek lennénk, ha nem lenne bennünk egy olyan erő, amely tovább strukturál minket.

Ismét a T-uránia elixírrel (vízzel) folytatott kutatásaimra kell utalnom!
Sok értetlen támadás ért már azért, amiket a T-uránia víz szerkezetéről írtam és beszéltem.
Arról szólok mindig, hogy ez a fajta vízszerkezet tulajdonképpen folyékony kristályszerkezet, mert nem önmagukban lődörgő vízmolekulák halmaza, hanem szabályos, ún. Csillag-dodekaeder térformába összekapcsolódott kristályrendezettségről beszélhetünk amellett, hogy a víz még megtartja folyadék struktúráját.

Az emberi szervezeten belül valami hasonló állagban van jelen a víz, csak a térformák jellegzetessége egyedi az adott szerv igényeinek megfelelően.
Ezt a kristályos szerveződést géllé, a benne lévő anyagok teszik.

A legfontosabb formai szervező anyag az emberi szervezetben a Szilícium!
Ez az ásványi anyag az, amely a speciális térforma-szerveződést végzi.
Alapstruktúránk, ez a háromnegyed testtömegnyi géles vízállomány a szilíciumkristály szervező erejének köszönheti szilárdságát.
A szervezetben a szilícium, mint Kovasav van jelen.

A szilícium a Földön, az egyik leggyakoribb előfordulású elem. Kristály formája szabályos hatszög alapú, hegyes csúcs- végződésű hasáb forma.
Csodálatos formagazdagságban tud megjelenni a természetben.





Az emberi szervezetben ez a forma a legfontosabb formaalkotó ”donor”.
Egy nagyon érzékeny mechanizmus az, amelyik a szervezeten belül folyamatosan alkotja ezt a kristályformát úgy, hogy az még éppen ne szilárdulhasson szabályos kristállyá, de őrizze meg ezt az alaprendezettséget géles folyadékkristályok formájában.

Ebből a nézőpontból megvizsgálva, a mézzel kapcsolatosan tehetünk valami nagyon fontos megállapítást.
Tudvalévő a méz egészen egyedülálló hatása az emberi szervezetre. Egész gyógyító eljárások kifejlődtek a történelem folyamán a mézre alapozva, ami egy része feledésbe merült, de az ún. egészséges életmód legalapvetőbb tartozéka ma is.

Megnézve a méhsejteket, itt is hatszög formával találkozunk.
Érdekes módon, a méhészek nem szokták megmutatni térben a teljes szerkezetét a méhsejteknek. Ha teljességében vizsgáljuk, azzal találkozunk, hogy mélységében szintén egy csúcsban végződő, hatszög alapú hasáb formával találkozunk, ahogyan ezt a szilíciumkristálynál is láttuk.
A fentiek alapján elmondható, hogy a méz az emberi szervezet alapvető formaalkotási mechanizmusához tud nagyon hatékonyan hozzájárulni,
- természetesen akkor, ha van elég kovasav is a szervezetben.
Ezért van az, hogy betegség utáni állapotban, de főleg idős korban nagyon fontos a méz rendszeres fogyasztása.



A fentiek miatt választottam én is az ételek alkímiai átalakításánál a mézet egy bázisnak. Alkímiailag a mézet igen jelentős energiapotenciállal lehet felruházni, ami a mellérendelt összetevőket is szinergikusan képes segíteni. Így a gyömbérrel is jelentős szimbiózisba kerül, ami még jelentősen megemeli a dió minden áldásos hatását is.

Felmerül a fentiek alapján egy nagyon fontos kérdés!
Van – e jelentősége az emberi szervek formagazdagságának?
Fontos – e az, hogy egy szerv milyen formájú?
 Ha nem lenne az, lehetne minden szervünk, mondjuk kocka alakú. Így is nagyon jó térkihasználást el lehetne érni.
Mégis nagyon gazdag a formaválaszték belső szerveink körében is.

Mit tapasztalunk akkor, amikor egy szerv elkezd rosszul működni. Elmondható, hogy mindig bekövetkezik a formai torzulás!
A májsejtek elkezdenek duzzadni, az egész szerkezet elkezdi elveszíteni strukturáltságát. De így van ez a belekkel, a prosztata is elkezd növekedni, de még a szívnél is találkozunk a szívnagyobbodással.
Ezek a torzulások mindig a szabályos strukturált forma elvesztésével járnak.

Egyszóval, az adott szerv elveszíti egészséges formaalkotó képességét!

Hogy melyik van előbb, hogy hol van az ok, szinte mindegy!
Nem hiszem, hogy célszerű lenne lesöpörni az asztalról a tényt. Elmehetünk – e amellett, hogy elgondolkozzunk azon, hogy a forma világa felől közelítve, esetleg megtámogatható – e az egyes szervműködés.

Olyan kérdések merülhetnek itt föl, hogy pl. a prosztata megnagyobbodása, az csak a húgyutak beszűküléseként károsít bennünket, vagy a forma torzulása jár – e valami még komolyabb következményekkel.

Tapasztalataim szerint nyugodtan tehetünk egy megállapítást:

Forma – Energia – Életerős
működés mindig  kölcsönösen feltételezi egymást!

Feltehető ezzel kapcsolatban még egy kérdés!
Az egészséges szervműködés visszaállításához milyen viszony áll fenn egy hatóanyag mennyisége, illetve a szervműködéshez szükséges formarezonancia között?
Az – e a fontos, hogy minél több hatóanyagot juttassunk be a szervbe, vagy a hatóanyagot ruházzuk fel formaalkotó rezonanciával?
Ezek után a válasz, ugye nem lehet kétséges?!

Lehet, hogy nagyon elméletieskedőnek tűnhet ez az írás.
Javasolom azonban mindazoknak, akik szeretnék megérteni jobban az élet működését, ez talán egy olyan nézőpont, ami tartogat lehetőségeket arra, hogy jobbá formáljuk életvitelünket, egészségi kilátásainkat.
Későbbi írásaimban konkrétabb lehetőségeket is felvázolok arra, hogy mennyire nem csak elméleti szinten lehet megragadni az egészség ezen forma világán keresztüli megközelítését.

Harsányi László
Máriaremete

2016. március 10.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése