2016. március 1., kedd

KÖCSÖG, VAGY aMFORA...



Köcsög, vagy Amfora…

Az Ég és a Forma világa egybeforr az Amforában.

Egész életem munkában eltöltött évtizedei egybekötnek engem a térformákon való alkotásokkal. Megszoktam már, hogy ami a szemnek örömére van, azt a kéz sokkal inkább érzékeli.
A kéz érzi a férfias erőt, a női lágyságot és gyengédséget, érzi a harciasságot de megérzi a gyengeséget is.
Egy szép gömbölyded formát, amelynek megvannak a tökéletes térarányai, élvezet simítani, megragadni egy huncut kanyarulatát, és az érzéki gyönyör mellett elégedetté is tesz bennünket.

Ilyen térforma az Amfora.
Gyönyörűsége telik az embernek, amikor lágyan belesimul a kézbe. Érzi az ember, hogy nemcsak egy köcsögről van szó, hanem ez az edény értékes tartalommal rendelkezik.

Arról, hogy felfedeztük újra az amforát, előző cikkeinkben már olvashattak.
Egyre inkább el kell fogadnunk, hogy a régi, archaikus korok tudásanyagait újra vizsgálat alá kell vennünk egy teljesen más nézőpontból.
Ez a nézőpont pedig az lehet, hogy vizsgálódásainkat terjesszük ki a forma világának a tanulmányozására, energetikai szempontok szerint. Mégpedig úgy, hogy fel kell tennünk mindig a kérdést, hogy adott forma, gyakorol-e valamilyen hatást a környezetre, a forma mellé rendelt funkcióra, illetve magára az emberre.
Tulajdonképpen a legtöbbször elmondható, hogy az a forma, amelyiket tartósan szépnek lát az ember, - mondjuk évszázadokon keresztül, - annak minden valószínűség szerint jótékony befolyásoló ereje van a környezetre és az emberre egyaránt.

Most fordítsuk figyelmünket az amforára!
Előző cikkünkben már Kevi Andi leírta az amfora megszületési körülményeit. Lehet ebből is látni, hogy a dolgok mennyire egymásra épülnek.
Andi megkapta sugallatként azt az ideát, hogy ezt a csodálatos formát ideje újra felfedezni, és újra funkciót adni neki a hétköznapjainkban.
Megkapta a méretarányokat, és az elkészítéséhez szükséges alapanyag összetételét is. Már csak egy érzékeny alkotóművészre volt szükség, aki meg tudja szülni ide az anyagi világba.

Az első darab elkészült, és mi elégedetten forgattuk kezeink között.
Kedvünk telt a dologban!
Aztán eljött az ideje az energetikai vizsgálatnak.
Az anyagi világban megjelenő minden formának sajátos, rá jellemző formarezonanciája van.
Ez a formarezonancia lehet strukturált, vagy lehet zilált, kaotikus mintázatokat hordozó. Az ember ránéz egy ilyen kaotikus rezgéstartományt hordozó formára, és rögtön kellemetlen érzetei támadnak, míg a harmonikus rezgésűek kellemes érzésekkel töltik el a szemlélőt.
Mindez az értő vizsgáló ember számára mérhető is.

A megszületett amfora, ami Szücs Timea munkája, egyértelmű kellemes érzetet kelt az emberben, amit a mérések is alátámasztanak.
Érdekes módon a vizsgálat nem mutatott karakterisztikus jellegzetességet, inkább amolyan semleges, alkalmazkodó minőséget, ami viszont biztonsággal tölti el az embert.
Ez a karakterisztika aztán a használatban mutatta meg magát.

Ismert már az Olvasó előtt is, hogy már korábban elkezdtem különféle gyümölcsök alkímiai átalakításával foglalkozni.
Rendelkezésemre is állt, ilyen áfonya, szőlő és szilva is.

Ezen gyümölcsök energetikailag is megkülönböztethetőek. Megszoktam már, hogy a kínai szemléletmód különbséget tesz az élelmiszerek között is Yin – Jang, valamint az öt őselem minőségi különbözőségei szerint is.
Így nem meglepetés az sem amikor elvégzem a megfelelő alkímiai átalakítást a különféle gyümölcsökön, akkor ezen alapjellegzetességek is markánsan felerősödnek.

Belemélyedve a gyümölcsök energetikájának a tanulmányozásába, érdekes tapasztalatokat szereztem.
Amikor az érett gyümölcsöt leszedjük a fáról, nagyon intenzív energetikai tartalommal bír. Birtokolja a Föld adott energetikai mintázatát, valamint a Nap addig beléfektetett potenciálját.
Azt tapasztaltam, hogy  az időpont, amikor leszüretelik a gyümölcsöt, tulajdonképpen ez egyfajta születésnapja az adott gyümölcsnek. Olyan furcsa születésnap ez, amikor a születési időpont az energetikai maximuma és innen egy meredek energetikai romlás veszi kezdetét. Ez egy harang-görbe, amely először lassacskán ereszkedik, majd eléggé meredek zuhanásba fordul.
Az energetikai romlás intenzívebb, mint ami a kémiai változásaiban érzékelhető.

És itt jön be az újra felfedezett amfora szerepe!
Amikor belehelyezzük a gyümölcsöt, innentől kezdve az képes lesz megtartani mindenkori energetikai potenciálját.
Mérve ilyenkor az amforát, az egész amforát átjárja a gyümölcs energetikája, és ezt fixálja is. A gyümölcs romlékonysága is csökken némelyest, de energetikája  képes megtartani a Nap beléfektetett minden jótéteményét.
Egyfajta energetikai akkumulátorként működik.

Nézzük most meg, mit csinál az amfora az alkímiailag átalakított gyümölcs esetében?
Van arra lehetőség, hogy úgy alakítsuk át az adott gyümölcsöt, hogy a „születésnapján” magával hozott energetikáját rögzítsük, még akkor is, ha pár napja már leszedték a fáról.
Ezt az energiapotenciált ezek után meglehetősen sok ideig képes megőrizni, főleg akkor, ha olyan közegben alakítjuk át, amelyik további védelmet biztosít a számára, mint a szabad levegő.
Ilyen közegnek találom a legtöbb esetben a mézet.
Kísérletezem ezen kívül borral, pálinkával, olajokkal stb. Mind a bázis közeg, mind a gyümölcs, vagy zöldség átmegy az alkímiai átalakításon, ami a már korábban vázolt cikkek tanulságai alapján jelentős segítség a szervezet számára.

Ehhez az amfora a stabilitást és a személyességet képes hozzáadni.
Természetesen az amfora nem a napi rutin alap-étkezésünk kelléke, inkább a csemegék, az ünnepi élvezetek eszköze lehet.
Biztos vagyok benne, hogy minden igényes asztalon megtalálhatja a helyét a jövőben.


Harsányi László
Máriaremete

2016. március 01.

1 megjegyzés:

  1. Kedves László!

    Köszönet a sok jóért és a hasznos mindennapi információkért egyaránt! Nagyon célratörően, érdeklődni szeretnék: hogyan juthatnék hozzá, rendelhetnék (?) saját célra egy ilyen szép (és hasznos) amforát?

    Ölel,
    Apor Kati

    VálaszTörlés